Previous Next

Szívügye a BMTE - interjú Vízi Sándorral

Klubunk ügyvezető elnökével múltról, jelenről és jövőről beszélgettünk.

 

 

Budafoki MTE: A pályán és azon kívül is érzékelhető az egyesület fejlődése. Ön szerint milyen időszakát éli jelenleg a klub?

Vízi Sándor: A budafoki labdarúgás aranykora kezdődött el Bélteky Róbert érkezésével, hiszen ő teremtette meg az előrelépéshez szükséges feltételeket. Az elmúlt évtizedek nehézségei közepette nem volt könnyű hinni abban, hogy egyszer ilyen mecénásunk lesz. Márpedig a minőségi futballhoz, minőségi támogatásra van szükség. Sokat köszönhet a klub Jakab Jánosnak is, aki ugyan játékosként csupán egy évet töltött itt, ám érezte, hogy befogadták, megszerették Budafokon és később, vezetőként visszatért, hogy segítsen nekünk.

Hol helyezkedik el a BMTE a magyar labdarúgás térképén?

Ez a klub a 107 éves története során többnyire a második vonalban szerepelt, ám a rendszerváltás után a privatizáció áldozatává vált. Hosszú utat tettünk meg azóta, sokan próbálták életben tartani az egyesületet, ám az áttörést Bélteky Róbert szerepvállalása jelentette. Most anyagi és infrastrukturális szempontból is rendben vagyunk, minden adott az eredményes munkához. A csapattól többet várok, legalább a középmezőnyhöz fel kell zárkóznunk.

Ha már az infrastruktúrát említette, ezen a területen is szemmel láthatóak a pozitív változások.

Valóban, sokat fejlődtünk. A klub százéves jubileumára elkészült a sportcsarnok és azóta is folyamatos fejlesztések zajlanak a BMTE Sporttelepen. Májusban elkezdődik az edzőközpont építése a Promontor utcában. A kormányhatározat megvan, a források rendelkezésre állnak, már csak néhány papírra várunk és nekilátunk a munkának, jövő tavasszal pedig átadjuk az épületet. Befedtük a főlelátót, kicseréltük a centerpálya gyepszőnyegét és nemrég elkészült két kisméretű műfüves pálya is, amelyen a fiatalok edzhetnek. Azért dolgozunk, hogy az egyesület hagyományaihoz méltó körülményeket teremtsünk.

Korábban csaknem tíz évig volt a klub labdarúgója, visszavonulása óta pedig vezetőként dolgozik a BMTE sikereiért. Mit jelent ez az egyesület az Ön életében?

A szívügyem. Szerencsés embernek tartom magam, amiért egész életemben azt csinálhatom, amit szeretek. 1969-ben, vagyis épp ötven éve léptem be először, még játékosként a BMTE kapuján és azóta - két év megszakítással, amikor Csepelen, az NB I-ben futballoztam - itt vagyok Budafokon. Sokat tanultam dr. Kiss Lászlótól és Fonyódi Antaltól, akik a 70-es évektől óvták és gondozták a budafoki labdarúgást. Ők mutattak példát, hogy hogyan tartsak rendet és becsüljem meg a klubot. Igyekeztem folytatni azt a munkát, amit elkezdtek.

Mikor lenne a legboldogabb?

Jó lesz majd megállni az edzőközpont előtt és azt mondani, elkészült. Mindenkinek az életében fontos a fejlődés, bízom benne, hogy a csapat, a klub idővel még feljebb jut majd.

 

 

Szponzoraink