Previous Next

Mindig csak optimistán

A júliusban talpcsonttörést szenvedett Soltész István tudja, erősebben fog visszatérni. 

 

 

BudafokiMTE.hu: Számodra nem jött rosszul, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség elhalasztotta a Ferencváros elleni mérkőzést, igaz?

Soltész István: Tény, hogy a válogatott szünetnek, a Magyar Kupa-fordulónak és a mostani halasztásnak köszönhetően kevesebb NB I-es találkozóról maradok le ahhoz képest, hogy milyen sok hét kihagyás van mögöttem. Próbálok ebből is erőt meríteni, mert minden pozitív gondolat segíti, gyorsítja a felépülésem.

Túl vagy a nehezén?

Talán igen. Nem tagadom, borzasztóan kemény tíz hét van mögöttem. Az első 10-14 napban fekvőgipszben volt a lábam. Aki valaha átélt hasonlót, az pontosan tudja, milyen érzés... Az elején még a tisztálkodás is egy tortúra volt. Hálás vagyok a családomnak, a barátnőmnek és mindenkinek, aki segített a nehéz időkben. Később már lábra tudtam állni, sőt, az úgynevezett sportgipszben el tudtam kezdeni az edzéseket.

Most pedig már labdához is értél.

Elképesztően furcsa érzés volt. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz elfogadni és feldolgozni, hogy most még nem tudok olyan finoman a labdához érni, mint korábban. Türelmesnek kell lennem, de jó kezekben vagyok. Balogh Barna erőnléti és rehabilitációs edző iránymutatása alapján a megfelelő ütemben haladok a visszatérés felé.

Számolod a napokat?

Nagyon várom már a pillanatot, amikor újra pályán lehetek. Miután megsérültem és megtudtam a diagnózist, úgy számoltam, hogy október első hétvégéjén talán már újra futballozhatok. Most úgy kalkulálok, hogy október közepén, a DVTK elleni hazai mérkőzésre leszek bevethető állapotban. Keményen dolgozom és mindent megteszek azért, hogy csupán Csizmadia Csabán múljon, mikor mutatkozom be az NB I-ben.

Lelkileg megerősödve tudtad lezárni az elmúlt hónapokat?

Az első perctől kezdve optimistán álltam a helyzethez. Voltak már nehéz pillanatok a pályafutásom során. Volt, hogy bizonytalannak tűnt a jövő, de ekkor is arra koncentráltam, hogy ami késik, nem múlik és eljön az én időm. Most is csak az jár a fejemben, hogy amikor visszatérek és a pályán bizonyíthatok, akkor erősebb és jobb legyek, mint a sérülésem előtt. 

Kívülről milyennek láttad a csapatot az első négy bajnoki fordulóban?

A nyitányon aratott bravúros győzelemre óriási szükségünk volt és Újpesten, majd a Fehérvárral szemben sem vallottunk szégyent. Előbbi mérkőzés második félidejében, a tavalyi ezüstérmes ellen pedig nagyjából 60 percig abszolút felvettük a versenyt. Mezőkövesden talán a rutin döntött, a hazaiak egy kontratámadásból eljöttek és tulajdonképpen ezzel megszerezték a három pontot. Folyamatosan fejlődünk és tapasztalunk, ez a legfontosabb.

Sejted már, hogy mi vár rád az NB I-ben? Mennyire lesz ez nagy ugrás a pályafutásodban?

A többiekkel sokat beszélgettünk, kérdezgettem őket és ez alapján kialakult bennem egy kép, de valószínűleg egészen más lesz a saját bőrömön, a pályán belül megtapasztalni a különbséget. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy egy NB I-es csapathoz tartozom, hiszen tudom, honnan indultam és milyen út van mögöttem. Ez egy mérföldkő a karrieremben. A bemutatkozásom előtt biztosan lesz bennem egy egészséges drukk, de aki ezen a szinten is meg akarja állni a helyét, annak kezelnie kell az ilyen helyzeteket. Márpedig én bizonyítani szeretném, hogy nem volt igazuk azoknak, akik legyintettek az álmaimra.

 

Horváth Gergely Áron 

Szponzoraink