Igazi hullámvasút volt az NB II-es idény, egyrészt a csapat, másrészt vezetőedzőként alighanem a számodra is. Nagyjából két héttel a vége után milyen érzések kavarognak benned?

Két részre bontanám a dolgot, teljes szezonról ugyanis nem tudok beszélni, hiszen októberben ugrottam be és álltam ismét munkában. Volt már ilyen régebben, de akkor játékosként ott voltam az öltözőben a többiekkel, mielőtt a szakmai munkát is rám bízták volna, így a mostani számomra is új szituáció volt. Voltak persze ismerős arcok, de sok játékossal nem dolgoztam együtt korábban és a problémákat sem ismertem. Időre volt szükség, hogy mindenkivel közös nevezőre jussak és hogy a labdarúgók megértsék és meg is tudják valósítani a pályán mindazt, amit kértem tőlük. Szembementem az elveimmel is, hiszen játékrendszert változtattunk a jobb eredmények érdekében és bár a minimális célkitűzésünket teljesítettük a bennmaradással, összességében nem úgy alakult az idény, ahogyan előzetesen elterveztem. Az viszont biztos, hogy ebben az évben a játékosok és én is megerősödtünk, ez pedig nagy fegyvertény lehet a jövőre nézve.

Ahogyan te is említetted, októberben tértél vissza az egyesülethez, ám az őszi idény olyannyira nem sikerült, hogy kieső helyen teleltünk. Mik voltak a legnagyobb problémák?

Ha nincs sikerélmény, egy idő után elmegy a játékosok önbizalma, nem hisznek a saját képességeikben. Ez egy természetes folyamat és sajnos az eredménytelenség miatt hullámvölgybe kerültünk, ahonnan egy esetleges győzelem már korábban kibillenthetett volna minket, ám hiába játszottunk jól és voltak meg a helyzeteink, képtelenek voltunk a kapuba találni. De ez egy sokösszetevős egyenlet, nehéz lenne egyet kiragadni. 

A tavasz sem indult zökkenőmentesen, de végül bravúros ponszerzésekkel és győzelmekkel megindultunk fölfelé. Mi volt a fordulópont? 

Az egyik biztosan a Vasas ellen elért bravúros, gól nélküli döntetlen, ahol az érzéseimre hagyatkozva stabilizáltam a védelmet és egy defenzív felfogású, mégis eredményre vezető célfutballt játszottunk. Ezután jött a Dorog otthonában aratott nehézkes győzelem, ez a két meccs egyfajta gyógyírt jelentett az addigi sebekre. Utána becsúszott két vereség, majd jött a Haladás 3-2-es legyőzése Szombathelyen, ahol óriásit küzdve nyertünk - talán ha egy találkozót kellene kiemelnem, akkor azt a sikert mondanám, mert abból a folytatásban is tudtunk erőt meríteni. Sokat segítettek a kónyi barátaim is, akik elkísértek minket arra a találkozóra és egész mérkőzésen buzdítottak minket a budafoki szurkolókkal együtt. És ha már a drukkerek szóba kerültek: köszönöm, hogy jóban-rosszban a csapat mellett álltak, erre kérem őket a jövőben is. Azt pedig megígérhetem, hogy amíg én irányítom az együttest, mindent megteszünk majd a BMTE sikereiért.

Sokszor elmondtad, egy percig sem kételkedtél abban, hogy sikerül a bennmaradás kiharcolása. Ez a mentalitásodnak, vagy a csapat és a játékosok iránt táplált bizalmadnak volt inkább köszönhető?

Tudtam, hogy megvan a minőség a csapatunkban, ha egyesével végigmennénk a riválisokon, akkor biztosan nem az utolsó három alakulat közé sorolnám magunkat. Ez azonban semmit nem jelent, mindezt a pályán is meg kell mutatni, ami sajnos nem mindig sikerült. Egy edzőnek azonban mindig példát kell mutatnia, ha azt látják rajtam a játékosok, hogy feladom, hogyan várhatnám el tőlük az ellenkezőjét? Bíztam továbbá a stábom és a klubnál dolgozó kollégák munkájában is, ez a pozitív hangulat pedig átragadt a srácokra is. Nagy köszönettel tartozom még Sárközi István tanár úrnak, akit a szakmai edzőképzésnél ismertem meg és remek pszichológiai tanácsokkal látott el, valamint korábbi edzőmnek, Tóth Bálintnak is rendkívül hálás vagyok, akinek kiönthettem a lelkemet és aki próbálta bizonyos dolgokra felhívni a figyelmemet. Illetve rengeteget nyomott a latban az is, hogy az elnök úr maximális bizalmát is végig élvezhettem, ezúton is köszönöm.

Mi a legfontosabb, amit vezetőedzőként tanultál a mögöttünk hagyott szezonban?

Ahogyan mondtam, minden téren megerősített ez a szezon. És bár remélem, hogy sem én, sem pedig a csapat nem kerül mostanában hasonló helyzetbe, úgy érzem birtokomba került egyfajta megoldóképlet, amit hasonló szituációban elő tudok majd venni, ha szükséges. Arra is rájöttem, hogy vannak olyan pillanatok, amikor mind a játékosoknak, mind az edzőknek háttérbe kell szorítani a saját egójukat az eredményesség érdekében. Az az elképzelésem pedig szintén csak megerősítést nyert, hogy indulatosan, dühből nem lehet jó döntéseket hozni, mindig mérlegelni kell, hiszen csak a jól átgondolt elképzelések hozhatnak áttörést.

A keret erősségét és az év közben elvégzett munkát tekintve nagyjából milyen helyezést tartottál volna reálisnak a Merkantil Bank Ligában?

Ezt igazán majd a következő szezon fogja eldönteni. Egy csapat életében mindig veszélyes korszak az élvonalból kiesést követő szezon, elég csak a Kaposvár, vagy a Dunaújváros példáját említeni a közelmúltból, akik az NB I-ből való távozásuk után egészen a harmadosztályig csúsztak vissza. Rengeteg a változás, új edző, új játékosok, új problémák és ha nem indul jól az idény, akkor egyre csak sűrűsödnek a viharfelhők. Ami az eredeti kérdést illeti: helyezést nem szeretnék mondani, az viszont biztos, hogy nem a kiesés ellen kellett volna harcolnunk.

Mivel telnek a szabadság alatt a napjaid?

Sok időm egyelőre nem volt a pihenésre, a vezetőséggel és a szakmai stábbal karöltve folyamatosan egyeztetünk a jövőről, a felkészülésről és a lehetséges érkezőkről is. Ráadásul ezzel együtt párhuzamosan a pro licenszes tanfolyamot is csinálom, így vannak kisebb-nagyobb megszakítások. De a legfőbb célom az, hogy minél több időt töltsek a családommal, akik hihetetlen türelemmel voltak felém ebben az évben és mindvégig mellettem álltak.

Ha már az érkezőket említetted, mekkora mozgás várható a nyáron a csapat háza táján?

Szerencsére kialakult egy erős mag a csapaton belül és jóval kevesebb távozónk lesz, mint egy évvel korábban. Vannak persze posztok, amelyek erősítésre szorulnak, de konkrétumokat egyelőre nem szeretnék elárulni. Arról azonban mindenkit biztosíthatok, hogy ütőképes gárdát szeretnénk kialakítani az előttünk álló NB II-es szezonra!