Tartalmasan telnek csapatunk napjai a szlovéniai edzőtáborban. A pénteki és szombati edzőmérkőzés után a csapatépítés részeként közös éneklés, majd rafting várt a játékosokra. 18 éves középpályásunkat, Zuigéber Ákossal éppen akkor beszélgettünk, mielőtt...


BudafokiMTE.hu: Ákos, van most öt perced?

Zuigéber Ákos: Annyi van, utána viszont mennem kell gyakorolni. 

Gyakorolni? Ilyenkor, vacsora után? 

Nem a futballt, hanem az éneklést. Az újakra ma este egyfajta beavatási program vár...

És melyik dalt választottad?

A Páratlan párost fogom előadni, de Fótyik Dominikkal egy duettre is készülünk. Mondjuk neki nem tökéletes a magyarja, úgyhogy még át kell beszélnünk, mit énekeljünk együtt.

Lehet, hogy a végén egy szlovák népdal lesz a befutó?

Aligha... (nevet - a szerk.)

Komolyra fordítva a szót: hogy érezted magad a pályán szombaton, a válogatott játékosokkal felálló orosz sztárcsapat, a Dinamo Moszkva ellen?

Mindannyiunk számára plusz motivációt jelentett, hogy ilyen komoly riválissal mérhettük össze a tudásunkat. Lehetett érezni a különbséget, teljesen más sebességgel futballoztak az oroszok, rá voltunk kényszerítve, hogy sokkal gyorsabban gondolkodjunk és mozogjun a pályán. Ráadásul a Dinamo játékosai frissebbek is voltak, hiszen már a jövő héten bajnoki meccs vár rájuk.

Összességében hasznos erőpróba volt?

Mindenképpen. Szerintem jó dolog ilyen kaliberű együttes ellen játszani. Játszani, a szó szoros értelmében. Merthogy meg kellett próbálnunk bátran futballozni és megvalósítani mindazt, amit erre a találkozóra elterveztünk. Úgy érzem, alapvetően felvettük a kesztyűt a moszkvaiakkal, az előjött hibákból pedig sokat tudunk tanulni.

Két héttel a Merkantil Bank Liga rajtja előtt hol tartunk az építkezésben?

Sok az új arc, kell idő, amíg összeáll a csapat. Ahogy telnek a napok és egyre több időt töltünk együtt, úgy kezdjük egyre jobban megérteni egymást a pályán, illetve azon kívül is. Keményen dolgozunk, mi fiatalok és a rutinosabbak is bizonyítani akarnak, ez pedig előrevisz minket.

Valamelyest otthon érzed már magad az öltözőben?

Igen, meglepően jól fogadtak a társak. Pontosabban nem is annyira meglepő ez, mert amikor Oláh Lóránt sportigazgatóval először beszélgettünk, a budafoki közösség is szóba került. Tudtam, ha én is nyitottan állok a többiekhez, nem lehet gond a beilleszkedéssel. Alkalmazkodó lélek vagyok és úgy érzem, elfogadtak az öltözőben. Persze a megítélésem szempontjából az is számít, hogyan teljesítek a pályán.

És a dalszínházban? 

Azt majd meglátjuk...